AZ ÉV SCINDIKÁTORA 2018

DÖNTŐSÖK

Abonyi-Tóth Ádám

Yondemiru – egy japán-angol szótárapp, olvasóknak

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Programtervező Informatikus szak

Ádám végzős hallgató az ELTE Informatikai karán, rajong a programozásért és a japán kultúráért. Volt szerencséje egy hetet Japánban tölteni, és nem vette a fáradságot megmászni a Fudzsi 3776 m-es csúcsát. A csodálatos szigetország iránti szerelem a japán rajzfilmsorozatokkal, az animékkal kezdődött néhány éve – most pedig Ádám a Yondemirun (magyarosan, jondemirü-ek ejtjük), az általa fejlesztett japán-angol szótáralkalmazáson dolgozik. Lehet, hogy hamarosan mindannyian eredetiben olvassuk a tankákat és a mangákat?

Apró Alekszandra

Eddie – az élményalapú tanulás

Újvidéki Természettudományi Matematikai Egyetem, Matematikai és informatikai kar, Programinformatika szak

Kicsi lány, nagy álmokkal: Alexandra programozónak készül az Újvidéki Egyetemen, és egy olyan korszakalkotó ötlettel jelentkezett, mely a tanulás szemléletesebbé tételével sokak számára megkönnyítené a tudás megszerzését. Az inspirációt általános iskolai élményei szolgáltatták: már akkor is korrepetálta társait, és észrevette, hogy az illusztrációk segítségével jobban megragad a diákokban a tananyag. Az általa megálmodott, tanulást segítő applikáció a tanuláshoz használd szakkönyvek tartalmát, és főképp a képi illusztrációkat modellezné le 3 dimenzióban – könnyebben érthetővé téve ezzel a belső szervek működését vagy akár a térfogatszámítást is. Vajon a biológián és a matematikán kívül még hol vehetnénk hasznát egy ilyen alkalmazásnak?

Babiczky Ákos

A gépek is tanulnak, akárcsak mi. De vajon mit és hogyan?

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar, Kognitív tanulmányok MSc

A biológusként végzett Ákos immáron negyedik éve foglalkozik agykutatással, és a PhD megszerzése mellett tervei közt szerepel, hogy komolyabban is foglalkozzon a tudománykommunikációval és a tudomány népszerűsítésével. “A tudomány világa számomra nagyon motiváló, de azt is látom, hogy sokan nem értik meg, sőt egyre többen egyenesen szembe fordulnak a tudománnyal.” – mondja Ákos, aki szerint ennek a káros tendenciának többek közt az is az oka, hogy a tudósok körében kevesen vannak, akik érthetően és hatékonyan képesek kommunikálni az átlagemberrel is.
Ezért is választotta a SCIndikátor programot: ha valaki, ő biztosan képes lesz arra, hogy bárkit bevezessen az agykutatás titokzatos világába, és tudományos eredményeit bárkinek bemutassa.

Kecsenovity Egon

Hogyan cseppfolyósíthatjuk a napfényt?

Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Kémia Doktori Iskola

Egon először anyagmérnöki BSc végzettséget, majd később Vegyész MSc diplomát szerzett anyagkutató szakirányon. A Szegedi Tudományegyetem Fotoelektrokémiai Kutatócsoportban másodéves PhD hallgatója szerint “az energiatárolástól a Mars utazásig rengeteg dolog köthető jelenleg, és még inkább a jövőben valamiképp a fotoelektrokémia tudományterületéhez”, – úgyhogy a SCIndikátor programban Egon arra tesz kísérletet, hogy a sokak számára rémisztően, de minimum idegenül csengő fotoelektrokémia egy inspiratív és érdekes, sőt, a benne rejlő lehetőségeknek köszönhetően vonzó területté váljon az érdeklődőknek. Vajon lehetséges mindez egy 3-4 perces előadásban? Erről hamarosan meggyőződhetünk!

Egon egyébként kikapcsolódásképp sem éppen hagyományos hobbikat űz: gyurmaanimációs filmeket készít vagy robotikával foglalkozik. Elmondása szerint szabadidős tevékenységei során számos olyan hasznos tapasztalatot szerez, melyet később munkája során is fel tud használni.

Kincses Dániel

Részecskegyorsítókkal az ősanyag nyomában

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Fizika Doktori Iskola

A fizikusként végzett Dani az ELTE Fizika Doktori Iskola hallgatójaként már több mint 4 éve foglalkozik kísérleti részecskefizikával – ha pedig nem a világegyetem legkisebb építőköveit vizsgálja, akkor jazz zenekarával próbál. Dani a fizikusi tanulmányok és a zene mellett a tudománynépszerűsítés iránt is érdeklődik. Célja, hogy inspirálja a fiatalokat a tudományos pályára lépésre, illetve közelebb hozza, és megfoghatóbbá tegye a kísérleti részecskefizikát a hétköznapi emberek számára is.
Jöhet a Nagy Bumm?

Kiss Tamás

Természettudományos kísérletekkel a krónikus betegek gyógyulásáért

Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK, Biológia-kémia tanári MA

Tamás biológia és kémia szakos tanár, aki minden napját a természettudományoknak szenteli – csupán nem a laborban, hanem gyerekek körében. Szabadidejében is gyerekekkel foglalkozik, több szervezetnél tevékenykedik önkéntesként. Sokszínűségét bizonyítja, hogy baristától kezdve állatorvosi mikrobiológus asszisztensig egyébként már minden volt, most például pékként dolgozik a tanítás mellett, és a terápiás vizsgára készül kutyájával.
Munkája során többször találkozik olyan gyerekekkel, aki nem kimondottan lelkesednek – kezdetben – a fizika és a kémia világáért. A különböző érdekes kísérletekkel, a természettudományos jelenségek újszerű bemutatásával azonban rengeteg kisgyermeknek bizonyította már be: semmi sem lehetetlen.

Kubovics Márta

Galagonya: a csirkék szíverősítője?

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyész és Biomérnöki kar, Vegyészmérnök szak, vegyipari és folyamatmérnöki szakirány

Márta két éve végez kutatói munkát az egyetem Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének Extrakciós kutatócsoportjában, most másodéves mesterszakos vegyészmérnök hallgató a BME-n. A sikeres karrierépítéshez ő is elengedhetetlennek tartja a kommunikációs készségek fejlesztését is, jól tudja, hogy arra saját kutatási területének bemutatásához is szüksége van. Saját kutatási témája és önfejlesztés lehetőségei iránt egyaránt elkötelezett kutató személyét ismerhetjük meg benne. Márta kitartását és remek figyelemösszpontosítását bizonyítja, hogy 12 évig úszott, szabadidejében pedig szeret festeni és szívesen rajzol portrékat is.

Magyar Bálint

A mesterséges intelligencia is tanul, akárcsak mi, de vajon mit és hogyan?

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ITK, Info-bionika, bio nano mérőeszközök és képalkotók

Bálint idén fejezi be mesterképzését a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Lebilincselő kutatásában mesterséges neurális hálózatokkal foglalkozik. Egyetemi tanulmányai mellett algoritmus fejlesztőként dolgozik egy okosváros-megoldásokat fejlesztő vállalatnál. Kutatási témáját nem feladatként, sokkal inkább kihívásként és lehetőségként értékeli, az előadásra való felkészülést ugyanolyan fontosnak tartja, mint a szakmaiságot
“Szeretném, ha a manapság népszerű mesterséges intelligencia szavak mögött minél többen látnák a valódi tartalmat, ismernék annak határait, lehetőségeit. A kihívás motivál, mintsem zavarba hoz.” – vallja Bálint.

Mihály Enikő

 A fa, mint természetes adathordozó

Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK, Földrajz-természetföldrajz

Földrajz alapszakos hallgatóként két éve foglalkozik az ELTE Dendrokronológiai Laboratórium együttműködésével a fa és az éghajlat növekedése közötti kapcsolat feltárásával. Enikő két és fél éve cserélte fel bécsi lakhelyét Magyarországra. Mivel a szülei magyarok, nagyon érdekelte származása, a magyar tájak, a nyelv. Szabadidejét Enikő a túrázásnak, festészetnek és a nyelvtanulásnak szenteli, szakmai jövőjét illetően pedig földrajzos hallgatóként képzeli el Msc-n, és dendrokronológiai ismeretterjesztéssel szeretne foglalkozni.
“A dendrokronológia segítségével megismerhetjük, hogyan reagál az élővilág a múltbeli klímaváltozásokra, felmelegedésekre – ezáltal a jövőre is jobban fel tudunk készülni”. Izgalmasan hangzik, ugye? Ismerjük meg Enikő projektjét!

Molnár Kristóf

Mesterséges szövetek és táptalajok

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola

Egy vegyészmérnökként végzett doktorjelölt, aki az utazások, kirándulások és a hagymavágás (!) mellett legfőképp a kémia és a mikroszkopikus rendszerek iránt érdeklődik. A tudományterjesztés ugyanennyire fontos számára: tartott felkészítést régi gimnáziumában és jelenleg is nagy lelkesedéssel oktat a Semmelweis Egyetemen, sőt, a kutatók éjszakáján is részt vett előadóként a NaTE egyik asztalánál.
Mivel szerinte a nanotechnológia még mindig tartogat némi misztériumot az átlagember számára, és ő is szeretné fejleszteni előadási technikáját, a SCIndikátor programmal mindannyian csak nyerhetünk.

Ordasi András

Univerzum karnyújtásnyira

Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Asztrofizika, Asztrofizika Doktori Iskola, MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

Szegeden végzett csillagász, útban a doktori fokozata felé, aki szívügyének tekinti a közérthető természettudományos – és természetesen azon belül a csillagászati – ismeretterjesztést. Szabad idejében az űrtevékenységek irányába is igyekszik látókörét tágítani. Hobbiként könyvet ír, szeret fotózni, próbálja magát kreatív alkotásokkal (is) kifejezni, és szisztematikusan keresi a szépet a világban és az emberekben.
Sok éves ismeretterjesztő előadási tapasztalattal a háta mögött még mindig úgy érzi, van mit tanulnia. Bár a csillagászat szerinte is az egyik leglátványosabb tudomány az összes közül, mégis nehezen érzékeltethető téma – András ennek legfőbb okát abban látja, hogy túl távolinak hiszik az emberek ahhoz, hogy foglalkozzanak vele, pedig nem hogy karnyújtásnyira van, hanem szinte már a mindennapjaink része is.
“Az emberiség egyik legfőbb célja, hogy otthonává tegye a rejtélyekkel teli Világegyetemet” – e titokzatos és végtelen univerzumnak mindannyian részesei vagyunk. Ismerjük meg hát, mit tartogat számunkra!

Pálffy András

Ön, vezető, Önvezető

TU Delft, Faculty of Mechanical, Maritime and Materials Engineering, Cognitive Robotics Department

Bár a fiatal Andris a Jurassic Park c. film hatására évekig „dínókutatónak” készült, végül a Pázmányon végzett mérnök-informatikusként, majd a Cranfieldi egyetemen is szerzett egy mesterdipomát. 2017. május óta a Delfti Műszaki Egyetemen PhD jelölt. Szakterülete a gépi tanulás és a gépi látás, témája a gyalogosok és kerékpárosok védelme intelligens járművekben, különböző szenzorok kombinálásával.
“PhD tanulmányaim az akadémiához kötnek, míg a jövőmet a startup világban képzelem el. Mindkét terület megköveteli a tartalmas, figyelmet megragadó, és megtartó előadásokat, ehhez pedig a szakmai tudáson túl a prezentációs készségek fejlesztésére is szükség van.” András jó néhányszor állt már színpadon, hiszen ír-punk zenekarában akusztikus gitáron játszott és vokálozott. Most már inkább fotózással és timlapse-videók készítésével foglalkozik szabadidejében.